Regulations & Guidelines (Hungarian)

F.I.P. kiállításokon a postatörténeti versenygyűjtemények elbírálására szolgáló külön rendelkezések

1. Versenykiállítások
A F.I.P. kiállításokon szereplő versenygyűjtemények értékelésére vonatkozó Általános Szabályzat (GREV) 1.4 pontjával összhangban került kidolgozásra jelen külön rendelkezések, kiegészítve azok elveit a postatörténet vonatkozásában. Ugyancsak a postatörténeti szabályokhoz tartoznak az Irányvonalak is.

2. Versenygyűjtemények
A postatörténeti gyűjtemények három alosztályba tartoznak (ld. GREV 2.3 pontja).

A. Postatörténeti gyűjtemény olyan anyagokat tartalmaz, amelyeket hivatalos, helyi vagy magánposták szállítottak, illetve azokkal vannak kapcsolatban. Az ilyen gyűjtemények általában útvonalakat, tarifákat, jelzéseket, kezeléseket és más postai vonatkozásokat, szolgáltatásokat, feladatokat és tevékenységeket emelnek ki, amelyek összefüggnek a postai szolgáltatás fejlődéstörténetével.
B. Postabélyegző (lebélyegzés) gyűjtemények postai jelzések osztályozását és/vagy tanulmányát tartalmazzák borítékokon, felragasztott bélyegeken és más postai anyagokon, amelyek kapcsolatban állnak hivatalos, helyi vagy magánpostákkal.
C. Történelmi, társadalmi és speciális tanulmányi gyűjtemények szélesebb értelemben vizsgálják a postatörténetet illetve a kereskedelem és a társadalom kölcsönhatását a postai rendszerrel. (ld. példák a 3.1 pontban)

Ezeken a kategóriákon felül minden postatörténeti kiállítási gyűjteményt három időrendi periódus szerint osztályoznak, és bírálnak el.

  1. 1875-ig (UPU előtt)
  2. 1875 – 1945 között
  3. 1945 után

Minden kiállítási anyag ahhoz az időszakhoz tartozik, ahol kezdődik, vagy ahol a fő tartalma helyezkedik el.

3. A versenygyűjtemény felépítési elvei

3.1 Egy postatörténeti gyűjtemény (2.A. és 2.B. alosztályok) futott borítékokból és levelekből, használt díjjegyes nyomtatványokból, használt bélyegekből és más postai dokumentumokból áll, úgy elrendezve, hogy egy kiegyensúlyozott tervet egészükben ábrázolnak vagy kifejtik a postatörténet bármelyik oldalát.
A postatörténeti anyagok (2.A. és 2.B. alosztályok) például tartalmaznak:

  1. Bélyeg előtti postaszolgálat
  2. A helyi, regionális, nemzeti, vagy nemzetközi postaszolgálat fejlődése
  3. Postai tarifák
  4. A postai szállítás útvonalai
  5. Postai bélyegzések (markofilia) ld. 2.B. pontban
  6. Katonai posta, tábori posta, ostromposta, hadifogoly posta, magán és katonai internálótábori posta
  7. Tengeri posta és/vagy belföldi vízi úti posta
  8. Vasúti posta
  9. Mindennemű mozgóposta hivatal
  10. Járvány posta
  11. Fertőtlenített posta
  12. Cenzúrázott posta
  13. Portózott posta
  14. Automatizált posta
  15. Szállítmányozó ügynökségek jelzései
  16. Hivatalos küldemények, díjmentes küldemények

Egy postatörténeti gyűjtemény (2.A. és 2.B. alosztályok) tartalmazhat térképeket, metszeteket, rendeleteket és hasonló hozzátartozó anyagokat. Ezeknek a daraboknak közvetlen kapcsolatban kell állniuk a kiválasztott tárggyal és a kiállítási anyagban bemutatott postai szolgálattal (ld. GREV. 3.4. pont.

3.2 Történelmi, társadalmi és speciális tanulmányi gyűjtemények (2.C. alosztály) a postai rendszer használata során a kereskedelem és a társadalom által kifejlesztett anyagokat, valamint a kiállítási gyűjtemény tárgyához kapcsolódó nem filatéliai anyagokat tartalmazhat. A nem filatéliai anyagok kiegyensúlyozott és megfelelő mértékben kell, hogy egyesüljenek a gyűjteménybe oly módón, hogy a filatéliai anyagot ne nyomják el. Történelmi, társadalmi és speciális tanulmányi gyűjtemények tartalmazhatnak például:

  1. Távirat szolgáltatás
  2. Üdvözlő lapok (beleértve pl. a Valentin napokat)
  3. A postai szolgáltatás során használt illusztrált, rajzos kereskedelmi borítékok
  4. A postai szervezet hatékonyságának tanulmánya a kereskedelemre, a társadalomra és az iparra
  5. Történelmi, helyi, vagy regionális tanulmányok
  6. Eseményekre, vagy történelmi mérföldkövekre vonatkozó tanulmányok.

A 2.C. alosztályba tartozó összes versenygyűjteménynek képesnek kell lennie a normál kiállítási keretben történő bemutatásra.

3.3 A postatörténet mindegyik alosztályában a gyűjtemények tervét, vagy leírását a bevezető lapon világosan ki kell fejteni (ld. GREV. 3.3. pont).

4. Versenygyűjtemények értékelési szempontjai (ld. GREV. 4. pont)
Egy postatörténeti gyűjtemény megértésének fontossága azt jelentheti, hogy több szöveget, vagy nem postatörténeti anyagokat, illetve nem filatéliai anyagokat is tartalmazhat a dokumentálás támogatására. Ennek ellenére minden szövegnek tömörnek és érthetőnek kell lennie és a vonatkozó nem postatörténeti -, illetve nem filatéliai anyagok szerepeltetése a postatörténet tárgyának megértését és a versenygyűjtemény előnyeit kell tökéletesítenie.

5. Versenygyűjtemények zsűrizése

5.1 A postatörténeti versenygyűjteményeket a szóban forgó terület specialistái bírálják el a GREX 5. fejezetének (31-47. pontok) megfelelően (ld. GREV. 5.1. pont).

5.2 A zsűri kiegyensúlyozott értékelése érdekében a postatörténeti és lebélyegzés gyűjtemények részére a következő pontok kerültek megállapításra (ld. GREV 5.2. pont):

1. Kezelés (20) és filatéliai jelentőség (10) 30

2. Filatéliai és tárgyi ismeret,
új eredményeket felmutató személyes kutatás

35 3. Állapot (10) és ritkaság (20) 30 4. Bemutatás 5 Összesen 100

A zsűri kiegyensúlyozott értékelése érdekében a történelmi, társadalmi és speciális tanulmányi gyűjtemények részére a következő pontok kerültek megállapításra (ld. GREV 5.2. pont):

1. Kezelés (20) és jelentőség (filatéliai: 5, történelmi és társadalmi tényezők: 5) 30

2. Filatéliai, történelmi és társadalmi ismeretek,
személyes tanulmány és kutatás

35 3. Állapot (10) és ritkaság (20) 30 4. Bemutatás 5 Összesen 100

Minden gyűjtemény értékelése a fenti megfelelő követelmények pontjainak megállapításával történik. Ezeket egy jóváhagyott formájú pontozólapra kell felvezetni.

6. Záró rendelkezések

6.1 Bármilyen fordításból eredő szöveg félreértés esetén az angol szövegnek van elsőbbsége.

6.2 A F.I.P. kiállításokon a postatörténeti versenygyűjtemények értékelésére vonatkozó jelen külön rendelkezéseket a 70. F.I.P. kongresszus fogadta el 2008. június 28-án Bukarestben. 2009. január 1-én lép hatályba és minden olyan 2009. január 1-e után megrendezésre kerülő kiállításra vonatkozik, amely F.I.P. védnökséget, pártfogást, vagy támogatást kap.

Postatörténeti versenygyűjtemények elbírálásának Irányelvei

Bevezető megjegyzések
Ezek a módosított irányelvek a 2009. január 1-e utáni kiállításokra érvényesek.

1. Bevezetés

1.1 A jelen Irányelvek gyakorlati tanácsot adnak arra vonatkozóan, hogyan kell alkalmazni a GREV (1.1-1.4) és a SREV rendelkezéseit postatörténeti versenygyűjteményekre, melyeket a 70. kongresszus fogadott el Bukarestben, Romániában.

1.2 A postatörténeti versenygyűjteményekre vonatkozó SREV az általános alapelv fő kerete arra vonatkozóan, hogy mit tartalmazzon egy postatörténeti gyűjtemény bármelyik alosztálya, mire legyen figyelemmel és miképpen kell azt kifejteni, illetve bemutatni. A jelen Irányvonalak általános útmutatást adnak az ilyen versenygyűjtemények elbírálására és azt a célt is szolgálják, hogy irányt mutassanak a postatörténeti osztályban kiállító gyűjtőknek.

1.3 Amennyiben vita keletkeznék a GREV, a postatörténeti versenygyűjteményekre vonatkozó SREV és a jelen Irányelvek elsőbbsége körül, a GREV rendelkezik a legmagasabb jogkörrel, a postatörténeti versenygyűjteményekre vonatkozó SREV a másodrendű jogkörrel és a jelen Irányelvek a legalacsonyabbak a F.I.P. kongresszus által hozott határozatok közül

2. A postatörténeti versenygyűjtemény tárgyköre

2.1 A postatörténeti versenygyűjtemény, a bemutatott darabok filatéliai elemzésével mutassa és magyarázza meg egy vagy több postai szolgáltatás kifejlesztését, vagy működését; a postai szabályok és szabályzatok gyakorlati alkalmazását és a filatéliai anyag és/vagy postai jelzések használatának tanulmányát és rendszerezését, hogy az megvilágítsa a versenygyűjtemény fő tárgyát. Ez vonatkozik oly versenygyűjteményekre, melyek a szervezett postaszolgálat kezdetétől egész napjainkig foglalkoznak. A történelmi, társadalmi és speciális tanulmányi gyűjtemények a postai rendszerek kölcsönhatását mutatják be a terület társadalmára, eseményeire, kereskedelmére, vagy a történelmi földrajzára és a postai rendszerek hatását az emberiségre, illetve az emberiség hatását a postai rendszerekre.

2.2 A SREV a postatörténeti versenygyűjtemények lehetséges tárgyainak jegyzékét adja meg, ezek azonban nem jelentenek korlátot a megengedett tárgyak tekintetében. Lehet a postaforgalom kifejlődését két vagy több körzet, nemzet vagy földrész között; lehet a postaszolgálat fejlődését azonos országon, megyén vagy földrajzi helyen belül bemutatni. Alternatívaként bemutatható egy adott postaszolgálat fejlődése – világszerte, vagy egy országban, ill. ország-csoportban, vagy helyileg.

2.3 A versenygyűjteményeket fel lehet építeni időrendileg, földrajzilag (pl. helyi/ nemzeti körzetenként), a szállítmányozás/szolgáltatás módja szerint, vagy bármely más módon, melyet a kiállító célszerűnek vél alkalmazni.

2.4 A kiállítók kerüljék el az azonos darabok nagymértékű többszörözését, ahol lehetséges a nagy időrendi ugrásokat, továbbá oly költséges darabok bemutatását, melyeknek nincs közvetlen közük a bemutatott témához.

2.5 Általános szabály az legyen, hogy a versenygyűjtemény érdekes (filatéliai és ahol megengedett nem-filatéliai) darabokat mutasson be azok előnyére és ne tűnjék egy monográfia kéziratának.

3. Markofiliai (Lebélyegzés) Exhibits

3.1 A markofiliai (lebélyegzés) versenygyűjtemény a hivatalos és a magán postai szolgáltatások által alkalmazott postai jelek és érvénytelenítések – ideértve a kézi jelzéseket is – osztályozásával és tanulmányozásával foglalkozik.

3.2 A markofiliai versenygyűjtemény a bélyeg előtti időktől napjainkig terjedhet.

3.3 A tanulmányozás a postai jelzések rendeltetésére, használatuk idejére, használatuk helyére, színére, az idők folyamán való állapotára, vagy egyéb változásaira, vagy más vonatkozásaira terjedhet ki. A tárgyak hivatalok, vagy szolgáltatások jelzéseit, mint pl. ajánlás, tengeri, mozgóposták, fertőtlenítés, utasítási jelzések, stb. tartalmazhatnak.
A markofiliai versenygyűjtemények példái tartalmazhatnak postai adminisztráció által alkalmazott javított dátumbélyegzők és távolságok jelzésére vonatkozó módszerek tanulmányozását.
A különböző típusú automata kódolási jelzések használatának tanulmányozása az a markofiliai versenygyűjteményhez tartozik; azonban az automatizáció bevezetése az adminisztrációba az postatörténet.

3.4 A postai jelzéseknél az ismeretek és a személyes tanulmány hasznos bemutatása tartalmazhatja a legkorábbi és a legkésőbbi ismert használati dátumot, vagy a használat helyének a megállapítását ott, ahol ez nem következik a feliratból, vagy a sajátságos típusokból (pl. néma- és számbélyegzők használati helyének megadása).

3.5 A jelzések legyenek oly tisztán olvashatóak, amennyire lehetségesek, minden lényeges szövegükkel teljes. Amennyiben a markofiliai versenygyűjtemények bélyegzéseket mutatnak be, azok legyenek teljesek és lehetőleg borítékon. Általában a részleges bélyegzések kerülendők; mint ahogy a felesleges duplikálás is, hacsak az nem egy korai és késői dátum a használati időtartam bemutatására. Bármely kísérlet, amely a postai jelzések megjelenését javítja a postai hatóságok használatát követően, úgy kezelendő, mint hamísított anyag (Ld. GREX 41.2. fejezet).

3.6. Egy markofiliai versenygyűjteményben bemutatott bélyegek közömbösek, feltéve ha elfogadható állapotban vannak. Használt bélyegeket is tartalmazó markofiliai gyűjteményben azok elbírálása a bélyegen lévő postai jelzéseknek és bélyegzéseknek osztályozása és tanulmányozása alapján történik.

4. Bevezetés

4.1 Minden postatörténeti versenygyűjteménynek bevezető ismertetést kell tartalmaznia, amely bemutatja a gyűjtemény terjedelmét. A kiállítási anyag címének meg kell felelnie a bevezető ismertetésnek.

4.2 A címoldalt a következőképp kell használni:
Megadjuk a kiállítási gyűjteményben kifejtett tárgyra vonatkozó általános (postatörténeti) információkat.
Tartalmazzon egy tervet, amelyben a gyűjtemény struktúráját mutatjuk be – a postatörténeti jelentőséggel bíró fejezetek, vagy szakaszok, stb, formájában – inkább, mint “keretről-keretre”, vagy “oldalról-oldalra” leírás. Megmutatva a személyes kutatás területeit. Tartalmazza a fontos dokumentumok forrásának és referenciáinak részleteit.

4.3 A zsűrorok a versenygyűjteményben a bemutatott anyagot a hozzátartozó szöveggel együtt vizsgálják a bevezető lapon közölt információkkal szemben (Cím, bevezető ismertetés, az egész gyűjteményre vonatkozó fontos információk, a gyűjtemény strukturálási módja, kutatások és referenciák) Egy jól átgondolt bevezető oldal közvetít a kiállító és a zsűror között.

5. Értékelési ismérvek

5.1 Kezelés és filatéliai jelentőség

5.1.1 Összesen 30 pont adható a kezelésre és a filatéliai jelentőségre. Ebből 10 pontig adható a viszonylagos filatéliai jelentőségre és 20 pontig a bemutatott anyag kifejtésére, komplettségére és korrektségére. A 2.C. alosztályban 5 pont adható a kiállított tárgy történelmi és társadalmi jelentőségére.

5.1.2 A versenygyűjtemény kezelése és jelentősége elbírálásánál a zsűrorok a tárgykör általános kifejtését, a bemutatott anyag komplettségét nézik meg a versenygyűjtemény tárgyköréhez viszonyítva, valamint a téma viszonylagos filatéliai, vagy történelmi jelentőségét, továbbá azt, hogy milyen nehéz volna a versenygyűjteményt duplikálni. A kiállítók biztosítsák azt, hogy a versenygyűjtemények egységesek legyenek és kerüljék el a jórészt össze nem illő témák kombinálását, ezen versenygyűjtemények feltehetően pontokat veszthetnek a kezelés és a filatéliai jelentőség ismérveinél.

5.1.3 A versenygyűjtemény jelentőségét azzal mérik, hogy az ország, terület, vagy tárgykör bemutatott általános postatörténete hogyan viszonyul a filatéliához általánosan, vagy a 2.C. alosztály vonatkozásában a történelmi jelentőséghez, az emberiséghez, vagy a földrajzi területhez. Rendszerint könnyebb a rendelkezésre álló helyen a teljességet kevésbé fontos területeken kezelniés biztosítani, mint a fontosakon.

5.1.4 Például egy főváros postatörténete fontosabb lehet, mint egy vidéki városé, vagy falusi vidéké. Két vagy több állam közötti postai tarifákra vonatkozó postai egyezmény tanulmány általában fontosabb mint ugyanazon időszakban egyetlen állam belföldi tarifái. Oly versenygyűjtemény (pl. tarifák) amely bélyeg előtti és a bélyeges időszakra egyaránt kiterjed, ha mellőzi az első bélyegkiadásokat, elkerülhetetlenül leértékelődik a jelentőség és a ritkaság ismérveknél. Ez egyaránt vonatkozik olyan minden időszakot felölelő versenygyűjteményekre, melyek a legnehezebb időszakot mellőzik.

5.1.5 A zsűroroknak azt is meg kell állapítaniuk, hogy a kiállított anyag a versenygyűjtemény tárgyköréhez tartozik-e. Ritka kivételektől eltekintve a használatlan bélyegek és használatlan díjjegyesek nem idevágóak és azok alkalmazását igazolni kell. Térképek, proklamációk, stb. csak akkor használhatóak, ha megfelelnek a kifejtésnek és a dokumentálásnak, de akkor is számban korlátozandók és a zsűrorok elvben csak a bemutatott filatéliai anyagot értékeljék (GREV 3.1-3.2). A történelmi, társadalmi és speciális tanulmányi gyűjtemények esetében a nem filatéliai anyagok bemutatásának helytállóságát, kiegyensúlyozottságát és jelentőségét a zsűrorok értékelik.

5.2. Filatéliai és tárgyi ismeretek, személyes tanulmány és kutatás

5.2.1 Összesen 35 pont adható a filatéliai és tárgyi ismeretekre, személyes tanulmányra és kutatásra.

5.2.2 A filatéliai és tárgyi ismeretek a bemutatásra szánt darabokkal és az arra vonatkozó szövegekkel mutathatók meg. A személyes tanulmány a bemutatásra szánt darabok helyes elemzésében nyilvánul meg. Oly versenygyűjteményeknél, ahol nyilvánvalóan nagyfokú kutatás történt (a választott tárgyra vonatkozó új ismeretek bemutatása) az összes pont nagy része erre a kutatásra adható. Abban az estben, ha az adott tárgykört korábban már alaposan megkutatták és a gyűjtemény új kutatásokat és eredményeket mutat, különösképpen díjazandó. A már létező tudás tanulmányozását és helyes bemutatását ugyanezen kritérium alapján kell figyelembe venni.

5.2.3 A filatéliai és a tárgyi ismeretek, személyes tanulmány és kutatás helyes értékelése minden egyes filatéliai darab vonatkozó szövegfeliratán alapul. A zsűroroknak és kiállítóknak figyelembe kell venniük, hogy az adott információ ne nyomja el a filatéliai anyagot. Egy jól átgondolt terv (ld. 4. pont: bevezető terv) feleslegessé tehetnek később hosszas szöveget a versenygyűjteményben.

5.2.4 A történelmi, társadalmi és speciális tanulmányi gyűjtemények vonatkozásában az odatartozó történelmi és általában nem filatéliai ismereteket figyelembe kell venni ezen kritériumok összességében.

5.3 Állapot és ritkaság

5.3.1 Összesen 30 pont adható az állapotra és a ritkaságra. Ebből 20 pontig terjedhet a bemutatott anyag ritkaságára és jelentőségére adott pontszám és 10 pontig a bemutatott darabok állapotára adható pontszám.

5.3.2 A ritkaság közvetlenül a bemutatott darabokhoz kapcsolódik, a bemutatott anyag viszonylagos ritkaságához, különösen a filatéliai ritkaságához (de nem az értékéhez), a teljes versenygyűjtemény és annak tárgya jelentőségéhez. Így egy olyan postai bélyegzés, amely az egyetlen darab egy kisvárosból, de az egész országban használt szabványos típusú, kevésbéjelentős lehet, mint az abban a városban használt különleges típusú bélyegzés.

5.3.3 Mivel a postatörténeti anyagok minősége változó lehet, a zsűrorok vegyék figyelembe az elérhető minőséget. Alapvetően jó minőség, tiszta, olvasható bélyegzések és más postai jelzések, valamint a darabok általános megjelenése előnyöket hozhat, míg a rossz minőség büntetendő. Ha lehetséges a borítékok és más darabok, amelyeken postabélyeg található, a bélyegeket jó állapotban mutassák be. Pl. egy olyan versenygyűjtemény esetében, amely hajó-, légiszerencsétlenségből származó borítékokból áll, míg a borítékok minősége gyenge lesz, de a mentőkísérőkön alkalmazott postajelzések legyenek olyan tiszták, ahogy az lehetséges.

5.4 Bemutatás

5.4.1 A bemutatásra összesen 5 pont adható. A versenygyűjtemény kezelését egészítse ki általános elrendezésével és világosságával. A zsürorok azt a munkát értékeljék, amit a bemutatásbafektettek, annak érdekében, hogy az hogyan könnyíti meg a versenygyűjtemény érthetőségét és vonzóságát a zsűrorok és a közönség számára.

5.4.2 A vonatkozó postai jelzések ábrái csak akkor szükségesek, ha az eredetiek nem kellően világosak a néző számára. Ha a boríték hátoldalán lévő jelentős jelzések bemutatása szükséges, akkor azok akár rajzolhatók, akár reprodukcióban bemutathatók, mint pl. fényképpel, vagy fénymásolattal, amennyiben a néző számára világosan kiderül a reprodukció olyan volta. Színes fényképek, vagy reprodukciók legalább 25%-kal térjenek el méretben az eredetitől. Teljes méretű reprodukciók egyedi bélyegzésekről, vagy a boríték egy részéről megengedettek. Amennyiben lehetséges minden nem postatörténeti-, vagy nem filatéliai anyag lehetőleg eredeti legyen.

6. Összegzés

6.1 Ezen irányelvek nem válaszolnak meg minden kérdést, amelyet egy kiállító, vagy zsűror felvethet. Minden egyes versenygyűjteményt saját érdemei alapján kell elbírálni.

6.2 Amennyiben a fordításból eredően bármilyen eltérés lenne a szövegben, úgy az angol szöveg az irányadó.